2011-től	Az alállomási irányitástechnika az IEC 61850 jelű protokoll szerinti működésre is képes.
2011	Egyesült államokbeli partnerrel közös termék (Motor Bus Transfer) gyártása kezdődik, elsősorban orosz piacra.
2006-tól	Oroszországi áramszolgáltatók számára konténeres kiserőművi szekunder rendszereket gyárt a vállalat, három év alatt összesen 19-et. Ettől kezdve orosz nagyfeszültségű alállomások szekunder szekrényeinek szerelése is zajlik a műhely-csarnokban.
2005. december	Az első teljesen INFOWARE szekunder rendszerrel ellátott külföldi alállomás átadása Hollandiában.
2005. január	Hivatalosan is elindul az új középfeszültségű zárlati laboratórium működése.
2003. január	Az INFOWARE a dán Logstrup gyár fiókos elosztó rendszerének gyártója.
1999. január	Az INFOWARE birtokba veszi új szerelőcsarnokát.
1998. október	Az INFOWARE ISO-9001 minősítéssel rendelkezik.
1998. tavasz	Új termékek: a Subklew típusú mozaik sématábla és az IMB típusú alállomási egyenáramú rendszerek.
1997. szeptember	A korábbi félgrafikus, saját fejlesztésű megjelenítő helyett Windows-alapú grafikus munkahelyet kínál az INFOWARE alállomási megjelenítőként.
1997. augusztus	Az INFOWARE KÖF cellák szekunder berendezésébe és felújításába kezd.
1997. július	Ipari rendszerintegrátori szolgáltatásokat is kínál az INFOWARE.
1995. augusztus	A vállalat Szigetszentmiklóson saját telephelyre költözik.
1995. április	Az INFOWARE teljes alállomási szekunder rendszerek építésére vállalkozik.
1994. november	Alállomási Komplex Irányítási Rendszerek (AKIR) gyártása indul a vállalatnál. A cég az ötlet kifejlesztésében is komoly részt vállal: egy mezőhöz egy szekrény tartozzék, benne a védelem, irányítástechnika, zavarírás, helyi kezelési lehetőség. Az eredmény: egyszerűbb, strukturáltabb kábelezés, nagyobb előszereltségi szint.
1993. szeptember	A MAB V2 rendszer felváltja a korábbi irányítástechnikát. A szerelőműhelyben pedig megkezdődik a segédüzemi rendszerek gyártása.
1992. november	Új szolgáltatások: tervezés és szerelés.
1990. január 25.	Megalakul a vállalat, mint a MAB V1 nevű irányítástechnikai rendszer fejlesztője és gyártója. Az első vevő az Elektromos Művek.